3.rész

9.24
Még mindig dermedve álltam a pult mögött és néztem ahogy az 5 (plusz a "gorilla") félisten beszáll a liftbe. Ez most komoly? Ezek a pasik komolyan ebben a hotelben éjszakáznak? -gondolkodtam. Ekkor eszembe jutott valami. Felkapcsoltam a Notbookot és a youtubon kikerestem a nevüket. Rákattintottam az egyik videóra. Szörnyen ismerős volt. Ahogy hallgattam, meg kellett kapaszkodnom az asztalban, mert kis híján össze estem. Ezt nem hiszem el! Ez..ez nem lehet! Ez az 5 sármos férfi nem létezik, hogy ezt a zenét játssza. Tudni illik szörnyen kritikus voltam, ha zenéről esett szó. Mindenről megvolt a véleményem. Megvolt, hogy mit szerettem és mit nem. Aztán lejjebb megtaláltam a videó dátumát. 2010. Oké. Most pedig 2013 van. 3 év alatt bizony változhattak. Végül is az ég szerelmére, 16 vagyok és nem hallgatok ilyen..tini zenéket. Mert ez az volt. Szerintem nagyon az. De legalább 3 éve. Azóta biztosan mást is játszanak. Kicsit meggyőztem magam, hogy ne legyek ennyire undok (pedig csak az igazságot mondom) de azért a rajongójuk még nem leszek. Elvégre maguk, mint pasik igazán..Jók! Amint ott bambultam, megcsörrent a telefon. Felvettem és egy kissé ismerős hangot hallottam beszélni. "Haló, öhmm, kérek 5 koktélt a 279-esbe, mindegy milyet, csak szesz legyen benne. Köszönöööm" azzal le is tette. Telefonon keresztül is hallottam, jól szórakoznak odafönn. Vissza tettem a kagylót, majd lassan megfordultam. Gondolkoztam, hogy szóljak-e Thomasnak, hogy vigye fel ezeknek a .. öhm, fiúknak a rendelésüket, de..Nem. Bementem a konyhára és szóltam Danielnek, a pincérnek, hogy 5 koktélt kérek. Pár perc múlva már a liftben álltam és mikor kiszálltam, a számokat figyeltem. 276, 277,278, és 279. Nagyot nyeltem kopogtam. Semmi. Már készítettem a kezem még egy kopogáshoz, de leeresztettem. "Ugyan, Liam, hát nem bírod felfogni, hogy egy ilyen csajt keresni, mint ő, olyan mint tűt keresni a szénakazalban?" Biztos voltam benne, hogy a göndörke az."Lehet, de honnan tudod, hogy csak azért nem szólított le, mert..mit tudom én..sokkot kapott..vagy..szégyenlős.." hallottam egy másik hangot. "Nem,Liam, nem..ő más, biztos vagyok benne" hallottam megint a göndörkét. Na jó, most kopogok! Azzal már nyílt is az ajtó. "Ó, hát itt is vannak a koktéljaink." csillant fel a göndörke szeme. "Igen, fogyasszátok egészséggel" mosolyogtam majd megfordultam, hogy vissza induljak. A göndörke még mindig ott állt az ajtóban. "Hé..egyébként Harry vagyok!" Erre visszafordultam. "Nadja" nyújtottam neki kezet. Ő elfogadta. Keze puha volt és meleg. "Nincs kedved bejönni?" kérdezte halkan. "Hát..vissza kéne mennem.." kicsit elhallgattam. "Csak egy kicsit, naa.." kezdett kérlelni Harry. Furcsa hatással volt rám. Végül azon kaptam magam, hogy a szobában állok. Oltári nagy rendetlenség, a cuccok szétdobálva, itt-ott piszkos zoknik, felsők, üres csipszes zacskók, zsebkendők és had ne soroljam.
Ekkor megláttam a magas, rövid hajú srácot. "Liam, ő Nadja." mondta széles vigyorral Harry. "Á, örvendek" nyújtotta a kezét Liam. Keze nagyobb volt, mint Harryé. Gyönyörű barna szemei az enyéimbe fúródtak. "Hm, finom a koktél. Martini?" szólt Harry. "Öhm, biztosan.." vontam vállat. Harry hosszan bámult. Nem tudtam mire vélni, de nem szóltam semmit. "Harry, nem értem miért rendeltél koktélt, mikor tudod, hogy tele vagyunk piával" nevetett Liam. Harry rosszallóan nézett rá. "Liam" sziszegett. Én kaptam a helyzeten: "És pontoson mit értesz azon, hogy tele vagytok piával?" kérdeztem közönségesen. "Vodka, sör, ír pálinka..." sorolta Liam. "Liam, nem hiszem, hogy ilyen ..módon kéne társalogni a hölggyel." morogta Harry. "Ugyan, semmi gond. Én is..szeretem a piát..persze csak mértékkel." vigyorogtam. Liam szeme felcsillant: "Na, végre ! Harry igazad volt, hogy mégegy ilyen csajt keresve sem találnál..Szép, fiatal  a piát is bírja..már csak arra lennék kiváncsi milyen az ágy.." ."Na jó, Liam, elég lesz!" mondta Harry majd  odajött hozzám és ezt mondta halkan:"Bocs, kissé bepiált" "Semmi gond, bírom az..az ilyen pasikat" mondtam. "Nem is .. lepődsz meg?" kérdezte furcsállóan. "Ugyan miért kéne?" kérdeztem értetlenül. "Hát tudod mi vagyunk a One Direction..akiket mindenki a cukiságról, kedvességről ismer..érted.." Értetlenül néztem rájuk.. "Ja..izéé..hogy is mondjam..nem ismerlek titeket..Tényleg. Még nem hallottam rólatok, csak ma amikor Thomas mondta, hogy jöttök és rámentem a YouTu.." hadartam, de Harry leállított. "Szuper!" csillant fel a szeme és mosolyra húzta a száját. Kérdőn néztem rá. "Szóval ti igazából ilyen önimádó ..banda vagytok?" Nevetett. "Önimádó? Lehet...tudod sokan imádnak engem.." Itt akaratom ellenére is felszaladt a pupma.. "Hogy sokan imádnak? Hát tudod te, hogy kik imádnak téged? A kis 13 évesek.Azok! Meg a zenétek sem valami nagy szám, olyan hangot még én is tudom kreálni magamnak a géppel.. Méghogy mindenki imád.." háborogtam. "Hé, ne kapd fel a vizet." mosolygott Harry. Én azonban az ajtó irányába indultam. "A poharakat majd hozzátok le!" ordítottam és becsaptam magam mögött az ajtót. "Hé hová ilyen sietősen?" kiáltotta kómásan Liam. "Hm..szép, fiatal és még saját véleménye is van..jobb, mint gondoltam" mondta Harry és egy féloldalas mosoly jelent meg azon a tökéletes arcán...

2.rész

Szombat regel, 6.00
Esik az eső. Nincs valami nagy kedvem felkelni, de muszáj. Félhétre ott kell lennem a hotelban. Miután sikerült kivánszorognom az ágyból, elmentem mosakodni és felvettem az elő készített "egyenruhát". Fekete rövid szoknya és egy fehér egyszerű ing.  Hm..nem vagyok oda érte, de a munkáért mindent. Lementem a konyhába kajálni, közben bekapcsoltam a tv-t. Joff és Georgi még aludtak, de már elkészítettem nekik a kaját. Anya ugyanis csak dél körül kel, mivel szombat van.. Még a teámat kortyolgattam, amikor meghallottam valami rémséget a tévéből. Muszáj volt odanéznem. 5 fiút láttam ugrálni a képernyőn valami förtelmet énekelve. Hát..hallatszott, hogy számitógéppel van feljavítva a hangjuk, meg hogy az egész zene géppel van csinálva. Oké. Biztos valami tinicsajoknak szánt divatzene. Le is kapcsoltam a tévét és mentem a buszmegállóhoz.
6.28
"Ezt nevezem"- kiáltotta egy ismerős hang, mikor beléptem az ajtón. Thomas volt az, a  hotel igazgató helyettese. Kellemes társaság volt, nem úgy, mint az igazgató. Azt ki nem állhattam.
"Jó reggelt,Thomas"-mosolyogtam. "Nem lesz nagyon sűrű napunk. Elsőnek jön egy fontos nő  Londonból. Utána egy pár német turista és kábé 9-re kéne megérkeznie egy bizonyos One Direction nevzeteű bandának." mondta komolyan Thomas. "Rendben, ura leszek a helyzetnek" válaszoltam. Thomas kacsintott majd elvonult. Lassan telt az idő ezért rámentem Youtube-ra és hallgattam egy kis dubstepet meg R'n'B-t. Lassacskán megérkezett az a bizonyos befolyásos nő és utánuk a német turisták is. Már csak annak a bandának kellett volna megjelenni. Unalmamban dobolgattam ujjaimmal az asztalon és kicsit elbabmultam, majd hangzavarra lettem figyelmes.  Előbb belépett az ajtón egy nagydarab férfi. Kicsit megtorpantam, majd őt követte egy göndör hajú, megtermett magas fiú. Kiszorult belőlem a levegő. Ezután egy magas, rövidre nyírt eszméletlenül szexi pasi következett. Látszódott rajta, hogy edz...akaratlanul is elkezdtem fantáziálni..Hmm,vajon milyen lehet vele? Úristen, Nadja, hogy juthat ilyen eszedbe?!! Próbáltam kiverni a perverz gondolataimat a fejemből,de nem ment, ugyanis egy még szexibb pasi jött. Fekete, felzselézett haja, és nagy, barna, szemei megbabonáztak. Alakja hibátlan. Olyan..pasis!!.Utánuk pedig következett egy szőke, és egy magas, mosolygós pasi. A barna haját oldalra fésülte, es szájába harapott. Fogalmam sincs miért. Csak úgy kavarogtak a fejemben a perverznél perverzebb képek! Nadja, jellemző!! Meglátsz néhány über szexi pasit, és már "azon" jár az eszed?!? Megráztam fejem, és erőltetetten mosolyogtam egyet a göndör hajúra. Zöld szemei csillogtak, kissé fáradtnak tűnt. "Jó reggelt! A One Direction névre foglaltunk itt 2 szobát." mondta kedvesen. Pislogtam egyet. Pislogtam még egyet.  Halványlila fingom sem volt, hogy ki a fene aza One Direction. Milyen zenét játszik, hol játszanak, hány évesek satöbbi.  Oké. Nyugi Nadja. Próbáltam mosolyogni. "Jó reggelt, igen, a tiétek a 278-es és a 279-es szoba a 14. emeleten." Azzal átnyújtottam a göndörkének a kulcsot.  Az mosolygott egyet, majd intett a fiúknak, hogy kövessék. A rövid hajúra néztem. Jól tettem, mert ő is figyelt. Megharaptam ajkaimat, aztán a göndörre néztem. Az még egyszer rámnézett. Zöld szemei ezúttal élénkebbek voltak és mélyen bámulták az enyémeket. "Na, gyerünk már, hulla vagyok!" hallottam a fekete hajú hangját. A göndörke biccentett majd lassan, odamentek a lifthez. Én meg halkan nyöszörögtem, mint egy kiskutya akinek most liftezik fel az emeletre az anyukája...

1.rész

Nevem Nadja Lupowska. Ezt azzal magyarázom, hogy 16 évvel ezelőtt anyám elkövette azt a hibát, hogy hozzáment apámhoz, Maciek Lupowskyhoz. Apám Lengyelországból utazott Birminghamba, valamilyen mukahely miatt. Elcsábította anyámat, aztán megszülettem én és megkaptam a Lupowska nevet..Anyámnak persze nem volt elég, hogy Lupowska legyek, pluszba a Nadja nevet adta nekem. Oké. Szóval apám 4 éves koromig velünk élt, aztán visszament Lengyelországba. Évente 2x találkozunk:nyáron és Karácsonykor. Nem is bánom. Anyám egyébként már felszedett egy újabb pasit, Franket, a zoológust. Bírom a csávót, jófej és lehet vele beszélgetni olyan dolgokról is, amelyekről anyával nem. Idén kezdtem a gimit, és néha az egyik birminghami hotelben dolgozom. Egy kis pénz sose árt, ugyebár. Van egy macskám, Joff és  3 éves keverék kutyusom egy menhelyről, Georgi.  Barátokban nem vagyok gazdag. Egy nagyon jó barátnőm, akivel már pisis korunk óta együtt voltunk, Zoe pár hónapja elcsábította a pasimat..finoman szólva. Azóta a pokolba kívánom, a csaj meg játssza a hülyét. Nem is csoda.  Szőke, magas, agyatlan, beképzelt liba. Tudjátok az a CSAK rózsaszín ruhákban járó + csivavával futkosó csajok közé tartozik.Nem is tudom, mikor változott meg. Tök normális, aranyos, jófej csajszi volt, akinek nem lehetett parancsolni, a maga ura volt. Aztán valahogy bele került a kényes libák körébe... Szóval 2 haverom van csak. Az egyik Nathan. Gimis osztálytársam. Jófej, aranyos, de ha kell bárkit elintéz.  A másik Olivia, 5 évvel idősebb tőlem. Nem vagyunk öribarik, de ha rám jön a "szükségem van egy nővérre" hiszti, mindig ott van és megbeszéljük a dolgokat. A csaj fősulis (állatorvos) és egy nyitott napon ismerkedtünk meg egy kutya- menhelyen. Hasonlít rám, csak kicsit idősebb. Nem csoda, hogy nincs sok barátom, ugyanis nem vagyok az a talpnyalós típus. Makacs, önfejű, bátor csaj vagyok és mindenről megvan a saját véleményem. 1.szabály. Soha ne akard megváltoztatni Nadját, vagy rossz vége lesz!
Szóval ilyen átlagos és unalmasnak mondható életet élek. Mivel nem kaptunk sok házit a hétvégén, eldöntöttem, hogy bemegyek dolgozni a hotelba. Egyébként a hivatalos neve Royal Garco, de én csak Gar-nek nevezem. Amikor hívtam a tulajnak, hogy számíthat rám szombat reggel, nem tudtam, hogy mennyire NEM ÁTLAGOS lesz az a munkanap.

Újból neki kezdek :)

Szóval tavaly márciusban neki kezdtem egy One Directionös blognak, de áprilisban különböző okok miatt abba is hagytam. Most, 2013-ban egy barátnőm rávett, hogy vágjak bele még egyszer! Hát én hallgattam rá, és remélem ennek a blognak is lesz annyi látogatója mint a másiknak :) 
Ha tetszik, osszátok! :)